Nagy-Kőrös, 1857.08.11.

Tekintetes Ur!

     Meleg szivességgel s engem túlbecsülő jó indulattal irott becses soraira csak röviden válaszolhatok, mert épen indulóban vagyok Szalontára, hol az egész szűnidőt tölteni szándékom.

     A Gyulaihoz küldött életrajzi adatokban, emlékszem, van (nem a valónak elferditése), hanem némi hézag, hiány: némely pontokat szándékosan hagytam homályban. Miért ez? Az én életpályám, noha bűntől, ártalomtól ment, egy pár oly gyöngeséget tűntet fel, a mit nem szeretnék, hogy már éltemben olvassák. A "K. Kézikönyv" nagy részben ifjak kezébe jut, oly ifjak kezébe, kik talán épen vezetésem alatt lesznek: egy minden részletben hű és pontos életrajz kézen forgása kedvetlenűl hatna rám, mostani állásomban. A tanulói pálya, mit oly töredékesen futottam, s az erre következett kóborlás szégyenitőleg hatna rám, ifju emberekkel szembe, kik meg nem foghatnák, hogyan lehet ily előzmények után tanszékben ülni. Azért e részletek mellőzését -- az átalánosságot ohajtanám: azt azonban meg lehetne érinteni hogy iskoláimat Szalontán 1823 tavaszán kezdettem s Debreczenben 1836 tavaszán hagytam el. Ez idő alatt folytonosan tanúltam, kivéve 1834 tavaszától 1835 tavaszáig, midőn Kis új szálláson laktam. Azon év (1835) ősze említtetik az életrajzban; a gradus eleje = osztály eleje, a jobb tanulók közé (Átalános osztályzatom 6ik lett a jelesek közt). A Vasárnapi ujság tollhiba, a Vas Gereben szerkesztette "Nép barátja" helyett.

     Ime, a kérdések nagyobb részét megfejtettem csak egy pont maradt homályban: kérem hadd maradjon még most. Nem akarnám, hogy korlátolt emberek debreczeni pályám hoszszát birálgassák s az után itéljenek meg. Ennyi az egész. -- S nem akarnám hogy a kalandos négy hó, midőn iskolámat félbeszakítottam, köz ajkon forgana még most. Gyöngeség, de engem teljes életemben ily gyöngeségek kinoztak. Tudom[,]hogy mások helyzetemben az efféle kiugrásokat geniestreich[1] gyanánt árulnák, de engem (hogy szójátékkal fejezzem ki) nagyon genieroznak.[2] Ha nem leszek, -- akkor ....

     Hogy Kegyed érdektelen jegyzeteimet érdekkel és részvéttel olvasta, ebből jó szivét ismerem meg. Az is lehet, hogy van, úgy élet-, mint irodalmi pályámban valami humoros. Töredék az is, ez is. "Bevégzetlen élet, bevégzetlen munka" -- olvastam Kegyed előtt egy töredékben. Romok, romok!

     Ariostóban mit se csináltam azóta. A meglevő rész cselekvénye nem elég érdekes arra, hogy közöltessék. Egy gömbölyű episodot kellene kiválasztanom, de az nehéz, annyira egymásba vannak szőve a cselekvények.

     Nőm viszont üdvözlése mellett, fogadja Kegyed mindenkori tiszteletem és őszinte ragaszkodásom nyilvánitását!

                                                                             alázatos szolgája

                                                                                Arany János

E sorokat megsemmisitni kérem!

___________________________
[1] lángészcselekedet
[2] zavarnak