Rátóti Zoltán
színművészCegléd, 1960
Díjak és kitüntetések: Jászai Mari-díj (1993); Színikritikusok Díja, a legjobb férfialakítás (1998); Érték-díj (2007); Vámos László-díj (2013); Magyarország Érdemes Művésze (2015).
Arany-belépő Rátóti Zoltánnal – videó
1960. augusztus 19-én született Cegléden. Érettségi után sikeresen felvételizett a Színház- és Filmművészeti Főiskolára, ahol 1983-ban szerzett színészdiplomát Horvai István osztályában. Pályakezdőként a József Attila Színházhoz szerződött, ahol 1989 novemberéig társulati tag volt. A régi nyár című produkcióban Törőcsik Mari mellett játszott főbb szerepet. Az előadás kimagaslóan sikeres volt, sokáig a műsoron maradt, ez meghatározta pályája első éveit. Mindezek ellenére az angyalföldi teátrumban eltöltött hat évad főként bonvivánszerepeket hozott számára, így a nagyobb drámai alakítások reményében rövid ideig szabadúszóként tevékenykedett, majd a kaposvári Csiky Gergely Színházhoz szerződött. A Kaposvárott töltött évad (1990–1991) nemcsak a kísérletező jellegű próbafolyamatok, hanem a rendkívüli összpontosítást igénylő munkamódszer elsajátítása szempontjából is fontos állomás volt a pályáján. 1991-től Csizmadia Tibor művészeti vezető hívására a Budapesti Kamaraszínház tagja lett. Itt lehetőséget kapott komolyabb szerepek megformálására, melyet A fehér méreg című előadással alapozott meg.
1996-tól ismét szabadfoglalkozású színész lett. Ez a szabadság teremtette meg a lehetőségét annak, hogy eljátssza a később szakmai elismerést hozó Shylock és a pályakezdéstől vágyott Peer Gynt szerepét. 2002-től az új Nemzeti Színház tagja lett, ahol – többek között – Hontalan Ivánként (A Mester és Margarita, 2002) alakított emlékezeteset.
Már a pálya kezdetétől megmutatkozott benne az önálló színpadi szereplés vágya, így korán jelentkezett (1987) Csoóri Sándor verseiből összeállított esttel. Háy János íróval A bogyósgyümölcskertész fia című novellaválogatás színházi adaptációjával (2004) találta meg a közös hangot, amely aztán valóban gyümölcsöző munkakapcsolatot eredményezett, hiszen 2007-ben újabb önálló est jött létre a szerző művének adaptációjából (Házasságon innen és túl).
Az ezredfordulótól nemcsak színészi, hanem rendezői feladatokat is vállalt, és színpadra állította Oscar Wilde Bunbury című komédiáját (2000), Karinthy Ferenc Dunakanyar című színművét (2001), illetve több Molnár Ferenc egyfelvonásost is. Háy János szövegei rendezőként is foglalkoztatták őt, így született meg a Vasárnapi ebéd című előadás (2012).
A színházról alkotott önálló elképzelései kikristályosodtak a Csiky Gergely Színház igazgatói posztjára benyújtott pályázatában. 2010-től (2014-től meghosszabbítva) vezeti a kaposvári teátrumot.
2012-től rendes tagja a Magyar Művészeti Akadémiának, 2014-től pedig vezetője a Színházművészeti Tagozatnak.