Öreg pincér
Arany-túra: Pest
Az öreg pincér se gyanítja,
Hogy versbe legyen kanyarítva,
De kivált hogy pláne magyarba:
Ha gyanítná, jönne zavarba!
Töri bár húsz éve a nyelvet,
S foga megritkult, haja elment:
Nem birta kivenni a vadját*,
Megijedne bizony, hogy eladják.
Fizető kellner* sose lessz ő,
Nem kenyere a kétszerkettő;
Szolgálni sem ugri-szilaj már,
Megelőzné bátran a lajhár.
Hogy sokra se vitte a pályán,
Megláthatod ócska ruháján,
Galléra törött, s elegendő
Karjára egy hétig egy kendő.
Mint nem fia e mai kornak
Lőn Ganymédje* víznek, bornak,
Kenyeret hoz, vált oda tányért;
Ingyen teszi, nem adományért.
Ha azonban vetsz neki épen
Pár fillért: köszöni szépen –
Nem mint az a sok cifra, dandy* –
S hozzá is adja: „Küss’ die Händi!”*
Köre hát nem valami széles;
De mi hű szolgád! mi kedélyes!
Jó szót neki: s ha belefúl is,
Elkotyog érte... magyarúl is.
S elpörgi, legyen bár négy lap,
Könyv nélkül, hogy mi az étlap;
„Mást írtak?”... sohse kell megróni
Meglesz az a sült, macaróni.
Ha senki se hívja, elámolyg
A folyosón, vagy fel- s alá bolyg.
- Hadd futkosson a többi „kölyök!” –
S meglöki minden tálca, könyök.
Elnézi: be dőre világ ez!
Hogy’ fut, rohan – enni se hágy ez –
Nyerekedni, vigadni... a csődbe,
Dunába, vagy a temetőbe!...
No öreg, ha lenéz más minden,
Jer elő: szolgálj te ki engem,
Bár nem vagy „fashionable”* módis*:
Gyere, meglesz borravalód is.
Jer, osonjunk félre mi ketten;
Jó ott nekem, a szögeletben,
Rajtam sincs semmi legényes:
Hadd űljön elől, aki kényes.
Társaid úgyis annyiba néztek,
Hogy nekem a főtt rost is beefsteak*;
Te legalább nem rágatod a gúzst:
Adsz, ha igértél, becsületes húst.
1877.08.02.
Jegyzetek
kivenni a vadját – megérteni a magyar nyelv nehezét.
kellner – pincér (német).
Ganymédje – Ganymédes: a görög mitológiában Trosz trójai király fia, akit Zeusz az égbe ragadott, s ott az istenek pohárnoka lett.
dandy – piperkőc divatfi (angol).
Küss’ die Händi! – Kezitcsókolom! (német).
fashionable – előkelő (angol).
módis – divatos.
beefsteak – félig sülve készített marhabélszín (angol).