Arany-túra: Szentendre
Arany-túra: Pest
Arany-túra: Ráckeve

Duna vizén lefelé úsz a ladik,

   A ladik,

Róla muzsikaszó, guzlicaszó*, csimpolyaszó*

   Hallatik;

Juhaj! viszik a piros almát, barackot,

Juhaj: Kevibe Szent-Endréről menyasszont!

Piros almát eladják a budapesti

   Piacon,

Abbul cifrálkodik Kevibe’ a piros arcu

   Menyasszony:

Juhaj! de derék ruha ez a fejkötő:

Megfér ezalatt akármennyi szerető!

Kevi csárda reggel óta tele van,

   Teli van:

Ott járja a kolót* egy éles késsel, véres késsel

   A Jovan:

Juhaj! piros volt, de csak férges alma volt,

Asszony, csinos volt, de azért csak r--a* volt.

Duna vizén lefele úsz a ladik,

   A ladik,

Róla hejjehujja, szitok-átok, dávoria*

   Hallatik:

„Juhaj! közel már Alexinác, Knyazevác*:

Engem Kevi-Rác, többet ugyan sohse látsz!”

1877.08.28.

Jegyzetek

 A vers első fogalmazványát, amelynek még Duna vizén… volt a címe, Holl Béla publikálta: Arany János Népdalának ismeretlen kéziratáról. ItK 1967. 194-196.

 guzlicaszó – guzlica: délszláv vonós hangszer (lásd még Szibinyáni Jank jegyzeteit).

 csimpolyaszó – csimpolya: duda.

 kolót – szerb körtánc.

r[im]a – a Kapcsos Könyvben Arany így jelölte a szót: „r-a”, itt értelemszerűen kiegészítettük.

 dávoria – részeg lárma (szerb).

 Alexinác, Knyazevác – Szerbiai városok, amelyek a Duna balkáni mellékfolyói mentén, Magyarország akkori határaitól is igen messze esnek. Az orosz-török háború idején, 1876-ban közel egy évig folytak harcok e két szerbiai város körül; a törökök augusztusban foglalták el Knyazevácot és októberben győzött Abdul Kerim Alekszinyácnál. A korabeli sajtótudósítások mindig egymás mellett emlegették ezt a két települést. Vö. Kovács József: Adatok Arany János Őszikéihez. Studia Litteraria VI. Debrecen, 1968. 106.