Agio-világ

 
 
Szerény leszek kivánatimban:
Nem kérek, oh Sors, kincseket,
Nem kérek én aranyt, ezüstöt
(Neked sincs tán): adj bankjegyet.

 

1850

 

Jegyzetek

Agio (ejtsd: ázsió) – A szó a 17. század végén került be az olasz banki szaknyelvből az angolba és más európai nyelvekbe, szó szerinti, eredeti köznyelvi jelentése: ’könnyű, alkalmas, kézhez álló; gazdagság, jómód, kényelem’; pénzügyi, bankári szakszóként azonban azt a százalékot jelezte, amelyet valamely valuta vagy más pénzfajta beváltásakor szerzünk, és amely plusz értéket ad a beváltónak. Arany itt arra gondol, hogy az állam mesterségesen keltett inflációval rontja a pénzt, tehát ezért nincs a versben megszólított sorsnak sem már se aranya, se ezüstje.