Toldy Ferenc Arany Jánosnak(1857)
Pest, 1857.08.07.
Tisztelt professzor úr, kedves barátom,
A múlt napokban készitettem el Kézikönyvemnek[1] Kdet[2] illető cikkét, azon levele nyomán, melyet Gyulai urhoz intézett. Engedje meg, hogy néhány chronologiai kérdéssel alkalmatlankodjam. Ha Kd szives lesz a forduló póstával bár mi röviden felelni, még használhatom a correcturában:
Mely évben kezdett Kd Szalontán iskolába járni?[3]
Mely évben végezte ottani isk.[olai] pályáját?[4]
Mely évben ment először Debrecenbe?[5]
Mely " [évben] tanított Kis Uj Szálláson?[6]
Mely évben tért innen vissza Debrecenbe?[7]
Mondatik: "őszig a gradus elejére vergődtem".
Mely év őszén? S mi tulajdonkép az a grádus eleje?[8].
Micsoda "Vasárnapi Újság" az, mely Kdet segédszerkesztőjének, v[agy] szerk[esztő]társának nevezte? Emlékezem egy ily lapra, mintha Atádi[9] lett volna a szerk., de címe más lett volna. Megszereztem a maga idejében az egyetemi könyvtár számára, de 1849. őszszel elszedtek tőlünk minden 1849-ki lapokat.
----------
E szárazságok után, de melyek rám nézve e percben és célomhoz képest fontosak, s így a választ könyörögve kérem -- hadd mondjam meg Kdnek, hogy ezen, Gyulai urhoz intézett biographiai levelének olvasása engem valóban megilletett; s ha Kd azon órában nálam volt volna, a legmelegebb szeretettel szorítottam volna meg kezét, de szorítom szellemileg most is, és mindenkor, a távolból. Veszteségnek tartom magamra nézve, hogy bár ezen a legszeretetre méltóbb kedélyt előttem felleplezett levél már eszt.[endők] óta van nálam, azt ad acta téve, csak most olvastam el. Minden fonala a szeretetnek, mely valakihez köt -- ha ez nem viszonoztatnék is -- s habár a távolba hat is, gazdagabbá tesz bennünket, és sokszorozza azon örömeket, melyek e földi lét egyedüli szépét teszik.
----------
Gyötrő rám nézve, hogy Kd részére Kézikönyvem tere aránytalanúl szűk. Maximuma e kötetnek 24 ívre volt téve, s Kd a 26ra jutott Petőfi nagy részével és Tompával!
----------
Mióta Kőrösről eljöttem, igen sokszor akartam szabadságot venni magamnak, hivatkozva nagy becsű barátságos igéretére, egy darabka Ariostót[10] kérni. De tartóztatott az, hogy n[em] tudnám barátságos áldozatát viszonozni. Azonban e tartózkodás nem járt megnyugvással -- Említem; de ha Kdre nézve teherrel járna, adja szélnek kérésemet; de legyen meggyőződve a legszivesb tiszteletről, melylyel Kd iránt viseltetik
őszinte szives szolgája
Toldy Ferenc
A Tk. Asszonynak alázatos üdvözletemet
_________________________________
[1] A magyar nyelv és irodalom Kézikönyve I. A mohácsi vésztől Kisfaludy Sándorig. II. A XIX. század költői Kazinczy Ferencztől Arany Jánosig. Pest, 1855, 1857.
[2] Kegyedet
[3] 1823 tavaszán
[4] 1833-ban
[5] 1833 őszén
[6] 1834 tavaszától 1835 tavaszáig
[7] 1835-ben
[8] 1835 őszén; gradus: fokozat; a gradus eleje: az osztály eleje, a jobb tanulók között
[9] Atádi Vilmos
[10] Arany Ariostóból is fordított