Szász Károly Arany Jánosnak (1859)

K[un]sz[ent]miklós, 1859.03.21.

                                   

Nembaj biz az, édes Jánosom, épen semmi baj sem, mert ámbátor én is már több nap dolgoztam rajta, söt valami két ivet (az egész öt-hat iv fogott volna lenni) meg is irtam belőle, mind azáltal a mely perczben meg tudtam, hogy te is ugyanazon tárgygyal foglalkozol, azonnal semmi sem természetesebb mint hogy én viszszalépjek.[i] No csak nó -- ne hogy megköszönd ezen deferentiát,[ii] -- nem éretted teszem, hanem először és főleg az irodalomért mely, meg vagyok győződve, sokkal jobb és méltóbb értekezést nyer így, mint tőlem; másodszor pedig en magamért, mert -- mert stb.

     Azonban hogy a tény-állással egészen tisztában légy, kötelességemnek tartom megemlitni hogy szándékolt fölolvasásom a Majus 2-dikai osztály ülésre Toldynál már bejelentve volt, tárgyával együtt, és hogy a napokban Pesten járva, többeknek (pl. Kemény, Csengery, Tomory, Vadnai K.[ároly]) emlitettem czélomat. Ezek azonban téged legkevesebbé se gęnírozzanak[iii]. A mai postával megy levelem Toldyhoz is, mely a szándékolt felolvasást viszszavonja, -- azok a Pesti urak pedig a mint bevették ugy ki is bocsátják emlékezetökböl a mit csak ugy futólag emlitettem.

     Megvallom, legtávolabbi eszmémben sem volt hogy te ezt a tárgyat válaszd; Gyulaytól tartottam, tartok magam is; azt hittem te majd Tinódíról, vagy Zrinyiről, vagy a kronikások és epikusokról átalán, fogsz értekezni -- s választásod egészen meglepett, de örvendetesen, mert igazolta az én választásomat, ki sokáig tartottam hogy tán helytelen is felolvasás tárgyául Bánk bánt választani. Majd én már választok valami egyebet, csak hogy Majus helyett majd csak September, October hozza meg az én orámat. Kárpótlásul csak azt kérem tudosits előre mikor szándékszol olvasni? hogy én is akkor olvashassak.[iv] Ezt a dicsőséget (?) nem tagadhatod meg tőlem. No de erről majd szóval is beszélhetünk, mert Majus 1ő napjaiban, bizonyosan nálad leszünk.

     Shakespearre nézve egészen egyet értek veled. Nem egyezem bele, hogy egy sort is kihagyjanak belőle. Tisztelem a decorumot,[v] de ily dolgokban nevetségesnek tartom, hogy egy rómaí pápa a vaticánban levő meztelen szobroknak inget gatyát, (tán krinolint) is szabatott vászonból és selyemből, hogy a meztelen természet ne scandalisálja a nézőket.[vi]

     Tompától egy hét alatt ma a második levelet kapom; ugy-e ezzel méltó dicsekedni? No de dologban, valami predikacziok, kritikák és antikritikák felől irtunk;[vii] hanem azt látom hogy ha Miskát valaki minden nap fölkeresné valami tárgy fölött őt érdeklő vitával, könnyebben meggyógyulna.

     Isten már veled, mindnyájotokat ölel

                                                                                           szerető hived

                                                                                            Szász Károly.

 

______________________________________

[i] Arany azt adta hírül, hogy mint Szász Károly, ő is a Bánk bánról kíván székfoglaló előadást tartani az Akadémián
[ii] bejelentést
[iii] zavarjanak (ejtsd: zsenírozzanak)
[iv] Arany 1859. okt. 31-én tartotta meg székfoglaló előadását (Zrínyi és Tasso); Szász Károly utána következett, s a műfordítás kérdéseiről beszélt
[v] illendőséget
[vi] V. Pius pápa idejében a tridenti zsinat utasítására  Daniele da Volterra 1565-ben leplet festett a Sixtusi kápolna freskóinak meztelen alakjaira.
[vii] Tompa levelében Szász Károlynak arról a kéziratáról tett megjegyzéseket, amely Egyházi beszédek. Irta Tompa Mihály címmel készült el.