1862.11.05.

Tisztelt barátom,

            Megtartom szavamat, bármi nagy bajjal is, s ezennel küldöm Dandin urat. Látni fogod, hogy sok helytt hasznát vettem figyelmeztetésednek. Ez idő szerént nem tudom jobban; egy hónap múlva, tudom hogy követ nem hagynék kövön. Azonban elúntam e sysiphusi bajlódást.[1]

            Kérd meg Gregusst,[2] hogy a Társaság kiadványaiból tegyen félre egy példányt számomra, s küldje, bepakolva jól, Toldyhoz.

            Szintén: ne sajnáld előkeresni azt [az] egypár küldeményemet, amit közölhetőnek nem találtál.

            Tartuffeel [!] kinlódom; nem lesz felakadásod, ígérem. Várom tehát az íveket.

                                             A legszívesb baráti érzésekkel           

                                                                                                                                    KGábor

            Majd el is feledtem. Vettem nemes felhívásodat. Ha oly tehetetlen ember nem volnék: szorgalmasb híved nem lenne senki: így csak jóakaratomat s ügyekvésemet ajánlhatom fel. Ha laptöltelékre lesz szükséged: végy igénybe, miként már ajánlkozám.

            Még egyet: azt a Bolond Istókot folytatod-e, minek kezdetét egykor oly találgató álmélkodással olvastam a Csokonai-Lapokban? Bravo! Gyűjtsd a koszorúkat! Neked csak lehajlanod kell értek.

                                                                                                                                       KG.

_____________________________________

[1] A Kisfaludy Társaság a Molière-fordításokat 1863-ban adta ki, az első kötetben a Tartuffe-öt, a másodikban a Fösvényt.
[2] Greguss Ágostot, a Kisfaludy Társaság titkárát