Ráckevei Anna

színművész

Budapest, 1960

Díjak és kitüntetések: Rajz János-díj (1990); Jászai Mari-díj (1991); Farkas–Ratkó-díj (1991); Magyar Művészetért Díj (1992); Legjobb női alakítás díja (Országos Színházi Találkozó, 1992); Mensáros László-díj (1995); Kazinczy-díj (2004); Magyar Köztársaság Érdemes Művésze (2011)

Ráckevei Anna

Arany-belépő Ráckevei Annával – videó

 

1960-ban született Budapesten. Már kora gyermekkorától egyértelmű volt számára, hogy a színészi hivatást választja, elmondása szerint soha nem is gondolt másra. A Színház- és Filmművészeti Főiskolára nem azonnal vették föl, így 1978–1981 között a Nemzeti Színház Stúdiójában tanulta a színészmesterséget. 1981-ben jutott be a Színház- és Filmművészeti Főiskolára, ahol 1985-ben végzett. Már főiskolásként is jelentős szerepeket kapott, így például Szabó Magda Béla király c. drámájában Erzsébet, kun hercegnőt játszotta a Madách Színházban, vagy Arthur Miller A salemi boszorkányok c. művében Abigail szerepét alakította ugyanott. Nem meglepő tehát, hogy a tanulmányok elvégzése után ehhez a színházhoz szerződött először.

Első filmszerepe az 1985-ben készült Bevégezetlen ragozás című tévéfilmben volt; a főiskolás évek után több filmben is foglalkoztatták, ilyen volt az Elysium, a Malom a pokolban, a Tüske a köröm alatt, az Anna filmje.

Színházi pályájának első meghatározó időszaka a Madách Színházban telt, 1985–1989 között. Itt olyan szerepeket játszhatott, mint például a Várj, míg sötét lesz Susy Hendersonja, Anna Damby a Kean, a színész előadásában, vagy éppen Sen Te szerepét Bertolt Brecht A szecsuáni jólélek című darabjában. 1989-ben szerződött a Nemzeti Színházhoz. Itt eljátszhatta többek között Antigonét, A vihar Mirandáját, a Csongor és Tünde női főszerepét, Solvejget a Peer Gyntből, vagy Titániát a Szentivánéji álomból. 1991–1993 között szabadfoglalkozású színészként dolgozott, megfordult az Arizona Színházban, az Arany János Színházban. 1993–1997 között a Művész Színházban, illetve a Thália Színházban játszott, itt is több jelentős szerepformálásra adódott lehetősége, volt a Tudós nőkben Armanda, a Rozsdatemetőben Reich Kató. 1997-ben a Kelemen László Színkörhöz csatlakozott, 1998-ban az Új Színház tagja lett. Ebben az időszakban igazán változatos feladatai voltak a színésznőnek, változatos helyszíneken: az Új Színház mellett megfordult például Győrben (Thury Zoltán: Katonák), Szegeden (Bródy János: A kiátkozott), vagy Szolnokon (Osztrovszkij: Ártatlan bűnösök).

2002-ben, egy évad erejéig újra a Nemzetibe tért vissza, majd ismét szabadfoglalkozású évek következtek. Ebben az időszakban olyan szerepeket formált meg, mint a Sirály Arkagyinája (Komáromi Jókai Színház) Capuletné a Rómeó és Júliából (Bárka Színház), Adél Az üvegcipőből (Hevesi Sándor Színház, Zalagerszeg), vagy az Ármány és szerelem Lady Milfordja (Bartók Iskolaszínházi Társulat, Dunaújváros). 2006-ban szerződött a debreceni Csokonai Színházhoz, ahol az akkor újjáalakult társulat egyik fontos pillére lett. Itt, a Vidnyánszky Attila vezetése alatti időszakot nemcsak jelentős egyéni alakításai (Kiss Csaba: Kun László – Erzsébet anyakirályné, Gogol: A revizor – Anna Andrejevna, Borbély Szilárd: Jászai – Jászai Mari) fémjelzik, hanem a nagyon elmélyült társulati műhelymunkából megszülető produkciókban való markáns részvétel. Ilyen volt színészi munkája a Borbély Szilárd: Halotti pompa, Liszt Ferenc: Krisztus, vagy a Zsukovszkij-Szénási Miklós-Lénárd: Mesés férfiak szárnyakkal című alkotásokban. 2013. március 28-án Debrecen város közgyűlése a Csokonai Nemzeti Színház igazgatójává választotta.

Ráckevei Anna 2013-tól rendes tagja a Magyar Művészeti Akadémiának.