„Balatonlellei gyerek vagyok, a vízparton laktunk – kicsi korom óta életelememmé vált a szabadság, a természet szeretete. Apám is úgy kezdte a napot, hogy kisétált a partra, megcsodálta a hajnali vizet, nem tudott betelni vele. Ez a csodálat, a szépség és harmónia iránti rajongás megmaradt.” 

Epres Attila 1963-ban született Kaposváron. Középiskolai tanulmányai alatt amatőr színjátszó volt, a soproni FINTOR színpad tagja. Sopronban, a technikumban végzett, mégsem erdész lett belőle: az irodalom és a színpad elragadta.

„Először a természetről szóló írások nyűgöztek le (Nagy László, Áprily, Weöres, Petőfi, Arany...), aztán felfedezők és kalandorok írásai, majd a lélekről szóló versek (József Attila, Tóth Árpád, Kosztolányi...), a nagyregények, aztán a drámák. Anyám, apám sok Petőfi, Arany verset, balladát tudott fejből, nekik természetes volt a vers-memoriter. Nagyon szerették a régi nagy színészeket hallgatni, verset mondani.”

1981-ben jelentkezett a Színház- és Filmművészeti Főiskolára, ahol 1986-ban végzett, ezt követően a Vidám Színpad szerződtette. 1987–1991 között az egri Gárdonyi Géza Színház színésze volt. 1991–1993 között a kecskeméti Katona József Színházban szerepelt. 1993–1995 között a szolnoki Szigligeti Színházban; 1995–1998 között a zalaegerszegi Hevesi Sándor Színház művésze volt. 1998–2003 között ismét a Katona József Színház tagja. 2003-tól a Vígszínház; 2011-től az Örkény István Színház társulatához tartozik. Játszott Miskolcon, Győrben, Székesfehérváron, a Madách, az Arizona, a József Attila, a Kamara, a Radnóti, a Magyar Színházban és a Játékszínben.

2005 és 2012 között az Aase-díj kuratóriumának tagja volt.

„Középiskola óta mondok verseket, a színművészeti főiskolára (pardon, egyetemre) is tíz verssel kellett jelentkezni. Egy súlyos problémám van csak... Vannak versek, mint páldául az  V. László Aranytól, amit most sem tudok elmondani anélkül, hogy meg ne bicsaklana a hangom, amikor az érclovas megjelenik a csatában... ugye, egy előadó részéről ez nem helyes. Talán kinövöm.” 

„Az Örkény Színházban komoly hagyománya van a verses esteknek, és most hálás vagyok, hogy az évforduló kapcsán ebben a sorozatban is részem lehet.”