Dimény Levente: „Folyton Aranyba botlunk”
A Hallgatni Aranyt! oldalon nem csupán verseket ismerhetnek meg az érdeklődők, hanem Arany János levelesládájába is betekintést kaphatnak. Vannak küldemények, amelyeket a költő írt barátainak, családtagjainak, és vannak olyanok, amelyeknek ő a címzettje. A Nagyváradi Szigligeti Színház művésze, Dimény Levente tolmácsolásában Tompa Mihály és Gyulai Pál Aranynak szóló levelei hallgathatók meg.
– Vannak színészek, akik szeretnek verset mondani, egyéni műsort állítanak össze, és vannak olyanok, akiknek sokkal nagyobb biztonságot ad, ha nem egyedül egy verssel, hanem társakkal állnak színpadra, mert a partner, a darabbeli helyzet, a díszlet, a jelmez, az előadás egyéb hozzávalói kapaszkodót jelentenek. Te melyik típusba tartozol?
– Talán a második kategóriába, de korrigálnék, nem csak azért, mert a kategorizálás ellen zsigeri tiltakozásba kezdek, hanem azért, mert a kollektív játék egyáltalán nem jelent nagyobb biztonságot. Talán éppen ez a csodálatos egymásra utaltság határozza meg a színjátszás varázsát.
– Milyen viszonyban állsz Arany költészetével? A kedvenc költőid képzeletbeli toplistáján hol található?
– Nem állíthatom, hogy Arany verseskötetei a mindennap koptatottak között van az olvasólámpa alatt. De akaratlanul is sűrűn kell vele találkozni, ugyanis korának nagyjai mind közvetlenül kötődtek életművéhez, így ha bármit veszünk le a könyvespolcról, ami abban a korban született, folyton Aranyba botlunk, konkrétan és képletesen is.
– Arany életművében filozófiai verseken és közéleti költeményeken túl magánéleti versekig, balladától humorig sokféle hang megtalálható. Melyik áll közel hozzád?
– Számomra azok a legemlékezetesebb alkotásai, amelyek a közéleti reflektálásait a humoron keresztül valósítja meg. Talán emiatt annyira közérthetőek a társadalmi helyzetképei. Sokszor titulálják őt „nagy öregnek” és elemzik őt mint konzervatív szemléletű költőt, de erre ő mindig rácáfol friss éleslátásával és csípős humorával.
– Mennyire vagy „elégedett” a rád osztott levelekkel? Milyen kihívást jelentettek?
– Azt hiszem, az elégedettség nem téma, amikor ilyen rangú munkafolyamat része lehet valaki. Nagy örömmel dobtam bele magam a munkába. Az általam kapott feladat kihívása talán abban állt, hogy az Aranyhoz jrt levelekbe belecsempésszem a feladó viszonyát Arany tekintélyéhez.
– Milyen élmény volt a stúdiómunka?
– Mindig kihívás mikrofonon keresztül közvetíteni. Az az izgalom leírhatatlan, ami azzal jár, hogy a megadott idő alatt eljutok-e oda, hogy a lehető legközvetlenebb módon leküzdhesssem a technikai közvetítés távolságát és az adott szöveget „szemtől szembe” kaphassa a hallgató.
– Miért tartod fontosnak a Hallgatni Aranyt! projektet? Miben látod a kezdeményezés jelentőségét?
– Talán erre a kérdésre a választ sokkal jobban megfogalmazták a program kitalálói és lebonyolítói. A magma részére nagyon fontos, hogy azok a nagyjaink akik örök érvényű, meghatározó gondolatokkal járultak hozzá jelenünk kialakulásához, ezek után közvetlenül „egy kattintással” járulhassanak hozzá a jövő alakulásához.
Dimény Levente - fotó: Éder Vera / MMA