Aranyt, barátja Tompa Mihály már sokszor meghívta Hanvára, 1855 nyarán Arany végre elhatározza magát az utazásra.
Ennek mindössze négy fontosabb állomását nézzük meg közelebbről. A költő ekkor Nagykőrösön élt, ide még nem ért el a vasút, tehát először is valamilyen lóvontatta járművel el kellett jutni Ceglédig, ahol megállt a Szolnok felé haladó pesti vonat. A vonatozás igen nagy dolognak számított akkoriban, hiszen az 1847-ben Pesttől Szolnokig megnyitott volt mindössze a 2. vasútvonal az országban.
Szolnok hetvenötezer lakosú város az Alföld közepén, a fővárostól 100 kilométerre, a Tisza partján a Zagyva torkolatánál. Jász-Nagykun-Szolnok megye székhelye, s egyben a legfontosabb tiszai átkelőhely.
A település és környéke napsütésben, élővizekben és természeti kincsekben gazdag terület, mely már a paleolitikum idején is lakott volt. A kőkorszakból az emberi települések leletei – csont és kőeszközök, agyagedények - mellett számos ősállat – ősbölény, mamut, őstulok – maradványai kerültek elő. Az ókorban szkíta, kelta és szarmata népek éltek itt. Őket a gepidák, avarok és hunok majd a honfoglaló magyar törzsek követték.
1030-ban Szent István király az akkor szervezett ispánság központjává tette. Neve először Zounok alakban I. Géza 1075-ben kiadott garamszentbenedeki alapítólevelében fordult elő. Az Árpád-házi királyok uralma idején földvárral rendelkező mezőváros volt, mely a tatárjárás során elpusztult, IV. Béla király telepítette újra.
A vízi szállítás, a tiszai fakereskedelem, a só-és hadiutak itteni csomópontjai minden történelmi korszakban biztosították fontosságát. A török időkben palánkvárát megerősítették, de miután a külföldi zsoldosok 1552 szeptember 4-én elmenekültek, az erődítmény elesett és a várkapitány Nyáry Lőrinc a maradék 50 hajdújával Ahmed Ali budai basa fogságába esett. A várost megszálló törökök minaretet, dzsámit, fürdőt és egy Tisza hidat is építettek. Ez volt az első állandó híd a folyón.
1685-ben kiverték a törököket és Caraffa fővezér felújíttatta a várat, melyet Thököly Imre 1697-ben felgyújtatott. 1703-ban és 1706-ban Rákóczi kurucai pusztították a várost, mely ezután felváltva volt kuruc illetve labanc kézen. A vár végső pusztulása 1710 után következett be, majd az 1793-as tornádó és tűzvész a város nagy részével együtt a maradványait is eltüntette.
A 19. században Szolnok újra fejlődésnek indult, amit a Tisza szabályozása, a gőzhajózás és a vasút megjelenése is segített. A szabadságharc során, 1849 januárjában a város többször gazdát cserélt, míg végül március 5-én Damjanich János és Vécsey Károly csapatai döntő győzelmet arattak a császáriak fölött.
A szabadságharc bukása és a kiegyezés után a város megyeszékhely lett és újabb felfelé ívelő korszaka következett. Számos iskola, közintézmény, iparvállalatok, vasút és gőzhajóállomás jött létre ebben az időszakban. 1870 után több mint 15.000 lakosa a földművelés, állattenyésztés és halászat mellett kereskedelemmel és iparral foglalkozott.
1919 júliusában a román királyi hadsereg hatalmas pusztítást okozva elfoglalta a várost és megszállva tartotta 1920 februárjáig. A két világháború között a város ismét talpra állt és fejlődött. A második világháborúban 12 bombatámadás érte, lakosainak nagy része elmenekült, a szovjet hadsereg mindössze néhány ezer embert talált bevonulásakor.
A világháború után lassan ismét helyreállt majd fokozódó ütemben fejlődött a város mezőgazdasága és ipari termelése.
Az 50-es 60-as években az ipar mellett jelentősen mértékben nőtt az infrastruktúra, a beáramló lakosság számára nagy lakótelepek épültek. A rendszerváltás újabb változásokat hozott, háttérbe került az olajipar és a mezőgazdasági gépgyártás és 2007-ben százéves cukorgyárát is bezárták. Ma az élelmiszer-feldolgozás, vegyipar, gyógyszergyártás, papírgyártás, vasúti járműjavítás alkotják a fő ipari tevékenységet.
A város napjainkban régi és új épületeivel, termálstrandjával és gyógyfürdőjével, színes rendezvényeivel, különféle fesztiváljaival, az Őszi Szolnoki Művészeti Hetekkel az egyik legvonzóbb megyeszékhely. A Tisza és a Zagyva ártereinek és holtágainak természeti szépségei mellett a Szolnoki Művésztelep, a Szigligeti Színház és fejlett sportélete is fokozza vonzerejét.
Forrás: wikipedia.org
Közzétette: visitszolnok
Közzététel: 2016. nov. 24.
Közzétette: Szolnok Televízió
Közzététel: 2018. jan. 17.
