Bár a vers egy legenda nyomán született, de a szereplők mind valóságosak, s a történet valós tényeken alapul. Mátyás anyja nem más, mint Szilágyi Erzsébet (1410 – 1484 körül) Hunyadi János magyar kormányzó felesége, Hunyadi László horvát bán és I. Mátyás magyar király anyja.
Olvassa el vagy hallgassa meg a verset!LINK
Szilágyi Erzsébet a tekintélyes szilágysági Szilágyi családból származott. Hunyadi János kormányzósága alatt a vajdahunyadi várban élt.
Történelmi szerepe azzal a jelenettel kezdődött, amikor megeskettette V. László királyt, hogy fiainak nem lesz bántódásuk Cillei Ulrik meggyilkoltatása miatt.(Cillei főúr volt, a Hunyadi-család esküdt ellensége, riválisa. Végül Hunyadi László barátai ölték meg Cillei Ulrikot.) Ismeretes, hogy a király ezen esküjét, amit tőle anyaként erőszakkal kierőszakolt, azonnal megszegte, Hunyadi Lászlót lefejeztette, Mátyást foglyul ejtette, először Budán, majd Prágában raboskodott.
Szilágyi Erzsébet nem asszonysírással, hanem pénzzel és fegyveres erővel igyekezett fiát kiszabadítani. A király annyira megrettent tőle, hogy mindenáron egyezkedni akart vele, de kísérletei nem sikerültek és V.László nemsokára meghalt.
Erzsébet asszony minden erejét megfeszítette, hogy Mátyás fiát a trónra emelhesse. A Hunyadi-ház hatalmas vagyonának birtokában, nem sajnálta a pénzt a választás előkészítésére. A pénzt a főrendek közt Erzsébet bátyja, Mihály osztotta szét, és ugyanő szedte össze a fegyveres erőt, amelynek meghatározó szerep volt szánva. Egyidejűleg Erzsébet Podjebrád György cseh kormányzónak 40.000 aranyat ígért Mátyás Prágából való szabadon bocsátásáért.
Antonio Bonfini, a kor híres itáliai történetírója De Rege Mathias című könyvében még valódi futárról ír, aki az anya és fia közötti levelezést rekordidő alatt bonyolította le: „Még Mátyás életében egyszer jelen voltam Bécsben egy vitán, mely a mágiáról folyt. Emlékszem, Mátyás elmondotta, fogsága alatt annyira aggódott érte anyja, hogy olyan futárt kerített, ki hat óra alatt megtette az utat Magyarországból őhozzá, Prágába, s ugyanannyi idő alatt visszatérve, meghozta levélben a választ. Azt hitték a futárról, hogy gonosz szellemek segítségével utazott a légen át.” – Antonio Bonfini: De Rege Mathias
E futáros történetből alakult ki a hollós monda. Szilágyi Erzsébet ilyen előkészületek után érte el célját Mátyás megválasztásával, akinek hazafelé jöttében a magyar határon fekvő Strassnitz morva városig elébe ment. Ott a maga pecsétjével is megerősítette azt az okiratot, amelyben Mátyás kötelezte magát Podjebrád leányának, Katalinnak nőül vételére. A boldog anyát a pápa is sietett üdvözölni. Ettől fogva fiától és mindenkitől megbecsülve élt nyugodtan, birtokait igazgatva, többnyire Óbudán, a királynéi rezidencián.
Nagy szeretettel foglalkozott a 16. századból fennmaradt Vajdahunyad vára bővítésével, teljes fölépítésével. A várpalota nagyobb része abban az időben épült, amikor ő volt Hunyad várának birtokosa. Mint korának igazi gyermeke, nem mulasztotta el kegyes cselekedetekkel kimutatni vallásoságát.
1483-ban kelt végrendeletében minden vagyonát, köztük Solymár várát is, unokájára Corvin Jánosra hagyta, aki így az ország első birtokosává válhatott, 30 vár, 49 mezőváros, 17 várkastély és mintegy ezer falu tulajdonosaként.
Forrás: wikipedia.org
Közzétette: Otto Fazekas
Közzététel: 2018. ápr. 21.
Közzététel: 2018. szept. 3.
Iskola neve: Arany János Elméleti Líceum (Nagyszalonta)
Rendező: Szemes Zsófia
