A vár - pontosabban annak ma látható romjai - a Börzsöny hegységben, Drégelypalánk és Nagyoroszi között egy 444 méter magas andezit kupon található. Felépítésére a tatárjárás után, a IV. Béla király elrendelte várépítések során, a területet birtokló Hont-Pázmány nemzetség idején került sor. Első okleveles említése 1285-ben történt, ekkortájt Hont fia Demeter és családja lakta.
A 14. században Csák Máté bitorolta, 1321 után királyi várnagy parancsnoksága alatt állt. Stratégiai jelentősége a török hódítás korában kezdődött. A mohácsi csatavesztés után, 1543-ban, az ide menekült esztergomi érsek, Várdai Pál Szondy Györgyöt nevezte ki az érseki uradalom intézőjévé és egyben a vár parancsnokává is. A vár szükséges megerősítése az 1546-os országgyűlési határozat ellenére sem történt meg, sőt 1549-ben egy villámcsapás felgyújtotta a lőporraktárát jelentős károkat okozva az erődítményben.
1551-ben a török újra megkezdte hódító hadjáratát és Ali budai pasa, Veszprém bevétele után, a Hont-vármegyei várak ellen fordult, melyek közül Drégely vára ez idő tájt nagyon gyenge volt.; falai sérülten álltak, lőszere pedig kevés volt.
Várdai halála után rendetlenül fizették az akkoriban mindössze 146 főből álló helyőrséget is, melyek közül 120 embert a király fogadott fel, 26 embert pedig Selmecbánya város küldött Szondy segítségére. Bekefalvy Gergely, a vár alkapitánya, rendezetlen szolgálati viszonya miatt elhagyta a várat, amely ezután már csak egyedül Szondy és maroknyi csapata védelmére volt utalva.
1552. július 6-a reggelén ilyen körülmények között érkezett a drégelyi vár alatt elterülő - máig Töröktábornak nevezett - fennsíkra Ali pasa 12 000 főnyi hadteste Nógrádon át, ahol 8000 ember, a sereg két hadosztálya ütött tábort, a harmadik (4000 ember) Ipolyság és Balassagyarmat felől körülzárta a várat. Maga Ali pasa csak estére érkezett meg és nyomban fel is szólította Szondyt, adja fel a várat. Szondy visszautasító válaszára a pasa fölgyújtatta a várat körülvevő fapalánkot, az úgynevezett külső várat, és nagy küzdelemmel a sziklavárba szorította Szondyt.
Július 7-én hajnalban a török a vár alatt fekvő Várbércen emelt sáncot, ahova fölvontatta három mozsárlövegét és hat taraczkját, majd lövetni kezdte a vár fővédőművét, a kaputornyot. Két napon át tartott az ágyúzás, majd július 9-én a magas kaputorony beomlott és a vár arcéle rommá volt lőve.
Ekkor Ali pasa Márton nagyoroszi papot küldte el Szondyhoz követségbe, hogy beszélje rá a vár föladására, de Szondy erre is tagadó választ adott és a fegyverszünetet arra használta fel, hogy két hadapródját, a hontmegyei Libárdyt és Sebestyént, valamint két kiválóbb török foglyot, drága skarlátba öltöztetve, elküldte Alihoz azzal az üzenettel, hogy a várat utolsó leheletéig megvédi és a török vezértől csak azt a kegyet kéri, hogy a két szabadon bocsátott fogoly életéért fogadja cserébe a két apródot és nevelje fel őket vitéz katonákká.
A maga számára pedig azt kérte Alitól, hogy temettesse el tisztességgel. Mialatt Szondy követsége ezt az üzenetet vitte, maga a hős védő minden bútorát, ruháját és kincsét a vár piacán máglyára rakatta, paripáit leszúratta, török foglyait kivégeztette és bajtársait az utolsó rohamra készítette elő.
Szondy elutasító válaszára Ali pasa döntő csapást indított a vár ellen. A védőőrség, Szondyval az élén, a beomlott kapu romjain várta a fölnyomuló, néhány száz főnyi török csapatot. A harc rövid volt, Szondy az első golyót a térdébe kapta, a második azután kioltotta az életét; a kimerült és legnagyobbrészt sebesült magyar őrséget pedig a török katonák egy szálig fölkoncolták.
A vár elesett, de Ali pasa hősként ünnepeltette a vár védőjének holttestét; katonái előtt magasztaló beszédet tartott fölötte, díszes sírba helyeztette Szondy tetemét és föléje kopját tűzetett. Drégely rommá lőtt sziklavárát a hódítók helyreállítva őrséggel látták el. 1593-ig török, majd a 17. század második feléig magyar használatban volt.
1575-ben a törökök Drégely temploma köré fapalánkot építettek s ez a későbbiekben Palánk-nak nevezett erődítmény volt a Hont-nógrádi hadaik kiinduló pontja. 1626-ban Bethlen Gábor seregei taktikai okokból ostrom nélkül vonultak el Drégelypalánk alól. Végül 1663-ban a vár helyőrsége a törökök közeledtének hírére az ágyúkat elásta és a palánkvár felgyújtása után elvonult. Az erődítményt ezt követően már nem építették újjá. Az ismert irodalmi műveken – Tinódi Lantos Sebestyén, Arany János - túl Drégelypalánkon a vár romjai alatt a Szondi emlékpark, szarkofág és emlékszoba őrzi a hős várvédők emlékét.
Drégelypalánk hivatalos honlapja beszámol a Szondi Vitézei nevű hagyományőrző csapat Drégely várában tartott 2019 áprilisi hagyományőrző bemutatójáról. LINK
Közzétette: András Balogh
Közzététel: 2015. máj. 4.
Gyártó: Pazirik Informatikai Kft. és FilmLab Bt.
Közzétette: Fodor Zsolt
Közzététel: 2017. ápr. 21.
Modell: Buzás Gergely
Drégely vára (látványrajz) Fodor Zsolt rajza, (Kőnig Frigyes és Cseke György rajzai alapján).