A Népdal története Szentendréről indul, a Margitszigeten át végül eljutunk az utolsó állomásra, Ráckevére. A vers szerint itt él a vőlegény Jovan, akihez vízi úton, a Dunán érkezik a menyasszony és a násznép az esküvőre. Ám az örömteli esemény előtt a vőlegény megtudta, hogy menyasszonya "rima volt" vagyis megcsalta.
Az illusztráción látszik, ahogy Jovan egy véres késsel mulatozik a kocsmában, amivel Arany azt sejteti, hogy ezt megelőzően bosszút állt, vagyis megölte az ifjú arát.
Olvassa el vagy hallgassa meg a verset!LINK
Kárpótlásul most megtudhatják, milyen is egy igazi tradicionális szerb esküvő, bár ebben a formában természetesen ma már viszonylag ritkán fordul elő hazánkban. Szerbia azon országok közé tartozik, amelyek bővelkednek az esküvői hagyományokban, de mégis sok mindenben meg is egyezik másokkal, ahol az ortodox vallás a jellemző, mely egy kötött ceremóniát ír elő. A tradicionális esküvő 3 napig tart. A nagy nap előtt a vőlegény körbejárja a vendégsereget egy üveg konyakkal, egyes források szerint pálinkával, és meghívja őket az eseményre.
Az esküvő a vőlegény házában imával kezdődik, ahol sátrat állítanak fel, ide érkeznek a vendégek, majd közösen indulnak a menyasszony házához, ahol meg kívánják őt vásárolni. A vőlegény házánál sátrat állítanak fel, ide érkeznek a vendégek. Az esküvő imával kezdődik, majd közösen indulnak a menyassszony házához.
Hosszas egyezkedés után, ha sikerül megegyezni az árról, akkor nincs akadálya a házasságnak. Ekkor kapja meg a menyasszony a Mirazt, mely az évek alatt összegyűjtött ágynemű, textília, bútor, pénz vagy föld, magyarul stafírung. A lányos háznál a legmagasabb fa, vagy a ház a tetejére egy almát tesznek.
Egyes helyeken a vőlegénynek ezt puskával kellett eltalálnia, máshol csak le kellett ütnie, megszerezve ezzel a lányhoz való jogát. Ha ez nem sikerült neki, akkor nem házasodhatott. A sikeres próba után egy kis fogadást tartottak, addig amíg a menyasszony elkészült, majd együtt indultak a templomba vagy az anyakönyvvezetőhöz, rézfúvós zenekar kíséretében. A menyasszonyt testvére kíséri, mert a vőlegény nem érhet hozzá csak a szertartás alatt először. A menyasszony a készülődés közben egy másik almát érmékkel díszít, amit majd a szertartás után eldob, és aki elkapja, az házasodik legközelebb.
Az ország nagy része ortodox vallású, így a ceremónia a görög esküvőkkel szinte megegyezik. A vallás szeretete miatt a templomi esküvő nagyobb fontossággal bír, mint a polgári. A keresztszülőknek fontos szerepe van a szertartás során, ők viszik a gyűrűt, tartják a gyertyát. A pár kezeit összekötik, ezzel jelezve összetartozásukat. Az ortodox szertartás egyik fontos része a korona viselése, amit babérkoszorú vált fel, majd vörösbort isznak ezüst kehelyből. A menyasszony csokra hagyományosan biedermeier,( átmeneti művészeti stílus volt elsősorban Közép-Európában, főként 1815 és 1848 között) a mai esküvőkön már ezt dobja el a korábbi alma helyett, és aki elkapja, az lesz a következő házasulandó. Korábban ez a csokor nem virágokból, hanem fűszernövényekből állt, ami segített elűzni a gonosz szellemeket.
A ceremónia után következik a fogadás étellel, itallal, tánccal és zenével, melyet tradicionálisan a vőlegény házában tartanak. Hagyomány a menyasszony cipőjének ellopása, melyet vissza kell vásárolni. Az esküvői torta közös felszeletelése sem maradhat el. A pár a vendégeknek rozmaring ágat ad, ők érmékkel, pénzzel viszonozzák. Ez egyfajta köszönet, illetve így szűrik ki a tényleges vendégeket a bámészkodóktól. Jellemző a körtánc és a népzene is. Elengedhetetlen kellék a nemzeti zászló.
Az esemény végén a vőlegény házába megy a pár, ahol az ajtót az ő anyja mézzel és vajjal keni be, majd megajándékozza a menyasszonyt almával, búzával és pénzzel a szerencséért és az egészségért. A bejáratnál szalagot feszítenek ki és a párnak ezt át kell ugrania. Aki messzebbre ugrik, az lesz a dominánsabb vezető a házasságban. A nagy napot a nászéjszaka zárja. Ha a pár fiú utódot szeretne, akkor „női nemű” (a nyelvtan szerint) naptári napokon nem kelnek egybe, mert abban az esetben lány lenne az utód.
Ezek a szerb hagyományok már nem minden esetben vannak jelen a mai esküvőkön. A templomi szertartás természetesen változatlan, hiszen az ortodox egyház ehhez ragaszkodik. A modern esküvők megegyeznek a nyugati mintával, viszont néha-néha visszaköszön egy-egy rozmaring ág vagy körtánc, ami jelzi, hogy szerb nemzetiségi esküvőn járunk.
Forrás: menyegzolap.hu
Közzététel: 2011. szept. 29. - HUNGARIAN and other TRADITIONS
KUD "Branislav Nusic", Vladicin Han. Serbia.
Summerfest International Folklore Festival and Folkart Fair, Ráckeve Hungary 2011.
Közzététel: 2012. febr. 9. - HUNGARIAN and other TRADITIONS
KUD "Branislav Nusic", Vladicin Han. Serbia.
Summerfest International Folklore Festival and Folkart Fair, Ráckeve Hungary 2011.