Olvassa el vagy hallgassa meg a levelet!LINK
Részlet a levélből:
„Lasztóczról, Szemerétől jövet megnéztünk egy Abauj szélén fekvő, regényes várromot (Szaláncz) melynek egy kerek tornya, fenn a hegy kupján ma is épen áll, s belseje a tulajdonos gr. Forgács által, régi izlésben fel van butorozva. Férfi szobái telvék mindenféle ritkaság és curiosummal (ritkasággal) sisak, pánczél, régi fegyverek, természeti ritkaságok, mammut fogak és csontok, szarvorrú [!] szarvak, (orrszarvú) kulcsos, feltekerő puskák, zerge szarvak stb. stb. egy kis muzeummá alakítják azokat. Kastélyszerű lakás, angol kert etcetera.(és így tovább)”
Létezik egy castle.reblog.hu nevű oldal, ahol a vár- és kastélyrajongók teszik közzé, hogy mit láttak pusztuló vagy éppen felújított váraink falai között. Egy Castlerocker nevű blog író és kisfia Szaláncra jutott el tavaly januárban:
Szalánc kisméretű vára többnyire nem játszott jelentős szerepet a magyar történelemben, ám annak ellenére, hogy többször elpusztították, romjai ma is messziről hirdetik jelenlétét. Az észak-déli irányban húzódó Szalánci-hegység vonulata Nagyszalánc községnél megszakad, és ennek a természetes átjárónak a közepén emelkedik a meredek várhegy, tetején a várral.
Nagyszalánc (szlovákul Slanec) a kassai járásban található 1400 fő lakosú község, ahol jelenleg már csak 11 fő, azaz a lakosság kevesebb, mint 1 %-a vallja magát magyarnak, holott az 1880-ban és 1910-ben végzett népszámlálás alkalmával ez az arány még 81 % volt.
A falu központjában található katolikus templom melletti parkolóban lehet kocsival megállni és az út másik oldalán kezdődik a várhoz vezető ösvény. A szabályos kúp alakú várhegy 170 méterrel emelkedik a falu fölé. Mivel nem túl terebélyes, 30-40 perces sétával körülsétálható, a felfelé vezető szerpentin csak gyalog járható.
Különösebb útmutatás hiányában jobbról kezdtem megkerülni a dombot erdészeti utakon. A vártúra időpontja késő őszre esett és a talajt fél lábszárig érő avar borította, melynek egyedül a fiam örült, aki kedvére taposhatott benne. Én nem voltam annyira boldog, mivel az egybefüggő avarréteg eltakarta az ösvényt is, így aztán megunva a keresgélést, toronyirányt nekivágtunk a hegy tetejének.
Bükkerdő lévén sűrű aljnövényzet nem akadályozott minket és a 170 méteres szintkülönbség sem nagy, azonban a példánk követését csak fiatalabbaknak, vagy sokat túrázóknak ajánlanám, mert a hegy erősen meredek és többször is fákba, vagy cserjékbe kellett kapaszkodni, nehogy egy óvatlan pillanatban gatyaféken a hegy lábánál találjuk magunkat újrakezdésre kárhoztatva.
A feljutás tehát nem volt kényelmes, de legalább cserébe kalandos és kellemesen fárasztó. Esős időben azonban mindenképpen ajánlott a kijelölt túraútvonal, ha nem akarjuk vaddisznó módjára dagonyázva befejezni a kirándulást, vagy el szeretnénk kerülni a helyi egészségüggyel való szorosabb barátság kialakítását.
Késő ősszel nem volt kifejezett tumultus a hegyen, felfelé senkivel sem találkoztunk és a várnál is csak néhány emberrel. Ami persze nem meglepő, ha mások a járható utat választották velünk ellentétben.
Rövid, megfeszített mászást követően a fákon át felsejlettek a rom körvonalai, mely egy toronyból, az egyik bástya maradványából és a palota egy magas faldarabjából áll.
A hegytetőre feljutva láttuk, hogy a helyiek igyekeznek a szükséges állagmegóvást elvégezni, hiszen a faluból kiépítettek egy teherfelvonót, valamint látszott, hogy a torony tetőszerkezete új, és a bástya falaiból is jó néhány köbmétert mostanában építettek újra.
Szintén kisebb munkálatokról árulkodott a vár udvarán található betonkeverő, a malteros láda, illetve a torony tövében deszkákból összetákolt szerszámos- és pihenőházikó.
2010-ben lett a romok tulajdonosa a szalánci nagyközség. 2012-ben kezdődtek meg a várban a helyreállítási, állagmegóvást célzó munkálatok, illetve kezdődött el a feltárás. Ennek során tetővel látták el a tornyot, illetve megerősítették egyes helyeken a falakat.
A várból az udvar közepén álló torony maradt meg a legjobb állapotban. Ezen kívül a palota délkeleti falai, a várfal délkeleti része, illetve az északnyugati bástya látható. A torony mellől fantasztikus panoráma tárul elénk elsősorban délnyugati és keleti irányban. Bízom benne, hogy helyreállítási munkák itt nem rekednek meg és fel lehet majd menni a toronyba, mert akkor körkörös panorámában lehetne része az ide látogatóknak.
A várat jó szívvel ajánlom a kisebb túrák kedvelőinek, hiszen egy 30-40 perces sétával nagyszerű élményt nyújt. Ha valaki szeretne komolyabb sétát is tenni és több várat is megnézni, akkor túraútvonalon juthat el Szalánc várából Füzérre. A kirándulás szervezetten is teljesíthető, hiszen minden évben megrendezik a "Kazinczy 50 Szalánc" teljesítménytúrát, amely Füzérből indul Nagyszaláncra, majd vissza – természetesen árkon, bokron át. A túra 54 km., a szintkülönbség 1930 m.
Aki azonban nem edzett túrázó, az másnap könnyen ébredhet sírós-jajgatós hangulatban átkozva a percet, amikor ilyen könnyelműségre adta a fejét. Ezzel szemben aki nem szeretné a teljesítményének határait feszegetni, és sok ideje van, annak egy irányban is meg lehet tenni a távot kényelmes tempóban, dupla várlátogatással. Csak a transzferről kell gondoskodni.
Forrás: Castlerocker 2018. január 17.
Ha időrendben szeretne továbbhaladni akkor ide kattintva Széphalomra juthat el.
