Tompa Mihály (1817–1868) költő, Arany János közeli jó barátja, a népi-nemzeti irodalmi irányzat kiemelkedő képviselője, református lelkész, 1858-tól a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja. Elszegényedett nemesi családban született, öt éves korában, öccse születése után nem sokkal elvesztette édesanyját, apjuk pedig elhagyta őket, ezért apai nagyapja nevelte föl.
Tehetségét, kiváló képességeit már gyermekkorában felismerték, s egy gazdag földesúr támogatásával 1845-ben Sárospatakon fejezte be református kollégiumi tanulmányait. Ezt követően nevelői állást vállalt Eperjesen, itt ismerkedett meg személyesen Petőfivel, az ő hatására fordult a népköltészet felé. Verseit a szerkesztők szívesen közölték, 1846-ban tagja lett a Tízek Társaságának. Ebben az évben küldte be Szuhay Mátyás című költői elbeszélését a Kisfaludy Társaság emlékezetes pályázatára, ahol 1847 elején a pályadíjat Arany János Toldija nyerte el, Tompa pedig dicséretben és külön jutalomban részesült.
Az irodalmi sikerek nyomán egyszerre kialakult az ifjú nagy költők triumvirátusa: Petőfi, Arany, Tompa. Az elismerések folytatódtak: Tompát a Kisfaludy Társaság is tagjává választotta. 1847-ben Arany és Tompa levelezni kezdtek egymással, de 1852-ig nem találkoztak személyesen.
1847-től haláláig lelkészként tevékenykedett, előszőr Bején, majd 1849-től Keleméren. Itt vette feleségül Soldos Emíliát. Két fiúgyermekük született, de sajnos mindkettő korán elhunyt. A költő 1852-ben lett a hanvai református gyülekezet lelkipásztora, itt dolgozott haláláig. Hiába volt a szerető hitves, Tompa élete végéig nem tudta feldolgozni, hogy mindkét kisfia meghalt, ami tovább súlyosbította hipochondriáját és félrekezelt betegségeit. Az 1848-as forradalom utáni megtorlás során"jóakarói" névtelenül feljelentették A gólyához című és a többi hazafias verse miatt; házkutatást tartottak nála, irományait lefoglalták, Tompát pedig 1852-ben letartóztatták és a kassai haditörvényszék elé idézték, ahol hat hétig zaklatták majd hazaengedték. Csak egy évvel később, újabb nyolc hétig tartó vegzatura után mentették föl végleg. Mindössze ötven évesen, sok szenvedés után Hanván hunyt el 1868-ban. Tompa Mihály legnagyobb költőink egyike, Petőfi Sándor és Arany János méltó társa.
Forrás: wikipedia.org
