Arany 1853-ban keletkezett Ágnes asszony című balladája egy a költő által ismert geszti eset néven elhíresült történetet dolgoz fel. Egyik levelében megemlíti:
„Domokossal tegnap a kastélyon kívül, a határban csörgedező patak partján sétálgattunk, hová az itteni parasztasszonyok mosni, sulykolni viszik ruhájukat. Megint köztük volt a falu öreg, bolond parasztasszonya; reggeltől estig mossa már rongyokká foszlott fehérneműjét és rögeszméje, hogy mégis szennyes marad. Időnként eszelős tekintettel rámered a foszlányokra, majd új buzgalommal mosáshoz lát. Szörnyű e megháborodott asszony üres, révedező tekintete.”
Olvassa el vagy hallgassa meg a balladát!LINK
Ez Arany első igazán nagy balladája. Hónapokig érlelte, míg 1853 folyamán véglegesítette. Témájában egyelőre még csupán személyes tragédiát beszél el, a lelkiismeret drámája miatt persze így sem érdektelen, előkészíti azonban későbbi nemzeti tragédiájú balladáit (Zács Klára, Szondi két apródja, A walesi bárdok).
Forrás: Reisinger János Ki nekünk Arany János Zenta 2017.
Kiss Anna: Sok-sok évvel ezelőtt a Debreceni Egyetem Állam- és Jogtudományi Karán kezdtem oktatni ezt a tárgyat, majd néhány évig párhuzamosan az ELTE ÁJK Büntetőeljárási Jogi Tanszékén is. Az ELTE Kriminológiai Tanszéke is felvette oktatási anyagába ezt a témakört.
A hallgatók nagyon szeretik, és az órákon aktívan részt vesznek. Mindenki választ magának egy-egy irodalmi művet, regényt, verset, novellát vagy drámát, és ezt jogi szempontból elemzi. Végül a nagy előadóban szabályos bírósági tárgyalás zajlik. Korábban már kiosztották a "szerepeket", a diákok úgy érkeznek, hogy mindenki felkészült a műből, illetve abból, hogy bíróként, ügyvédként, vádlottként, tanúként mi lesz a dolga. Nagy átéléssel és alapos előtanulmányokkal érkeznek, így élesben, de tét nélkül játszhatják le, élhetik át a tárgyalások fordulatait.
A különböző korok irodalmi alkotásai hűen tükrözik a társadalomban élő erkölcsi és jogi normákat. A hétköznapi emberek számára a kriminológia és a jog világa gyakran zavaros szabályok összességeként jelenik meg. Ezért úgy gondolom, nem érdektelen, ha a legalapvetőbb jogi kérdéseket és kriminológiai problémákat közismert, illetve kevésbé ismert műveken keresztül érthetjük meg. Arany János „Toldi”-ja és „Ágnes asszony” balladája az emberöléssel és privilegizált esetével, a jogos védelemmel, illetve a kóros elmeállapottal kapcsolatos büntetőjogi kérdések szempontjából is elemezhető.
A fiatal Toldi Miklós története közismert, de vajon a bűnösségével kapcsolatos kérdések is ilyen egyértelműek-e. Ha ma bíróság elé állítanák Arany hősét, milyen szempontok alapján ítélkeznének felette? Hogyan minősülne az általa elkövetett bűncselekmény, és milyen büntetést kapna?
A nagykőrösi balladák közül a megtörtént tényeken alapuló „Ágnes asszony”-ban a költő egy geszti esetet dolgoz fel. Arany gyakran találkozott azzal a szótlan parasztasszonnyal, aki reggeltől estig a patakban mosott. Felfigyelt rá, érdeklődött utána, s balladának dolgozta fel az akkori közvéleményt is foglalkoztató szerelmi háromszöget. „Szörnyű a bűn, terhes a vád”, mivel a tényállás szerint Ágnes asszony szeretőjével együtt megölte férjét. Mégsem a pozitív jog sújt le rá, nem az ember által alkotott jogszabály alkalmazói, a bölcs bírák ítélkeznek felette, hanem a bűn és bűnhődés bibliai szigorának megfelelően az erkölcsi normák mondják ki a végső „verdict”-et. A bűntett bomlasztó hatására Ágnes asszony megőrült, így „a bölcs törvényszék” döntése:
„Eredj haza, szegény asszony!
Mosd fehérre mocskos lepled:
Eredj haza, isten adjon
Erőt ahhoz és kegyelmet.”
(A cikk korábbi állapotot tükröz. Időközben megszűnt a tárgy oktatása Debrecenben.)
