Olvassa el vagy hallgassa meg a balladát!LINK
A Rozgonyiné egyike az első nagykőrösi balladáknak. A benne megjelenő nőalak, Cicelle merőben eltér a hagyományos nőideáltól, mégis sokan osztják Reviczky Gyula véleményét, miszerint Rozgonyi Cicelle a „legkedvesebb magyar menyecske”.
A nagy fokú népszerűség elgondolkodtató, hiszen a Cicelle által megformált nő egyáltalán nem egyezik a hagyományos nőideállal. Nem marad otthon, nem hallgat férjurára, sőt a politikába is belekerül. Az, ahogy viselkedik alapvetően megsérti a feudális szokásrendet. Hasonlóságot mutat ellenben a század második felében kialakuló honleány képpel.
A műben eleinte a nő férfi szerepet vesz fel, ám öltözéke részletezésénél látjuk: ilyesmiről szó sincs. Cicelle, bár felvette a férfi szerepet, de egy kicsit sem felejtett el nőnek lenni, amit öltözéke kevertsége is mutat, a női ruhára húzott páncél.
Ez a nő nem hagyja magát legyőzni, vagy meggyőzni. Szent esküt tett, mikor összeházasodott férjével, és ezt a legvégsőkig be is akarja tartani. Férje ellenkezésére pontról pontra tud válaszolni, s olyan érveket felhozni melyek meggyőzik a férfit: a gyenge nő megszólítás helyett „hív magyar nőnek” hívja magát; a lélek anyagi fölötti fölényére mutat rá. Később ugyanilyen élesen tud visszavágni a király szavára is. A honleány sikerének oka lehet, hogy az intimebb viszonyokban való ösztönös eligazodása egybeesik az országos méretű ügyek szolgálatával is. Ez jól magyarázza azt a tényt is, hogy a végül vesztes csata miért válik másodrendűvé, miért marad ennek ellenére is derűs a ballada hangulata.
Forrás: vilagokkonyve.worldpress.com
A történetet Aranyon kívül többen feldolgozták, például Jókai Mór vagy az Olvasmányok történelemre című sorozat könnyedebb stílusban, a legenda felé kacsingatva:
Galambóc vára Szerbiában, a Duna partján, magas kősziklán épült. Szemben állt László vára, amelyet Zsigmond király a Duna másik partján építtetett. A király 1428 tavaszán nagy erőket vont össze Galambóc elfoglalására.
Nemes Rozgonyi István, Zsigmond király egyik kiváló vezére, éppen szépséges fiatal feleségével, Szentgyörgyi Cecíliával beszélgetett, mikor hadi kürtszó hangzott fel várkastélya előtt. Rozgonyi és neje több lovas vitézt láttak a várudvaron.
- A király vitézei! - szólt Rozgonyi, s a vitézek elé indult. Vezetőjük elmondta neki, hogy a király azzal a megbízatással küldte őket, hogy hadba szólítsa őt minden hadi népével együtt.
- A gályások vezetését bízza Kegyelmedre a király - mondotta neki.
Rozgonyi kiadta a parancsot, hogy a fegyveresek készülődjenek, mert hadba indulnak. Maga is talpig fegyverbe öltözött, és visszatért feleségéhez.
- Hová mégy, édes férjem?
- A csatába, Galambócra! Azért jöttem, hogy búcsút vegyek tőled. Kis idő múltán Rozgonyiné páncélba öltözve, nehéz karddal az oldalán, arra kérte férjét, hogy vigye magával a csatába. Az asszony így kérlelte:
- Vigyél magaddal, mert itthon a bánat emészt el utánad! Ott, ha meghalok is melletted, a hazáért halok meg, mint urához és hazájához hű asszony.
Rozgonyi nem tudott ellenállni kérésének. Bár aggódás töltötte el, beleegyezett abba, hogy vele menjen hűséges felesége.
Lászlóvár alatt gyűlt össze a gályások serege Rozgonyi István vezetésével. Zsigmond parancsot adott, hogy a gályahad támadja meg a vár védelmére rendelt török hajókat. A gályások két csapatban támadtak. Az egyiket Rozgonyi, a másikat Rozgonyiné vezette.
Rozgonyiné hajós seregével egyenesen nekirontott a török vízi seregnek. Ágyúival lövette, tűzkanócokat és koszorúkat röpített feléjük. A török hajók és gályák tüzet kaptak, s egymás után süllyedtek el a tűz miatt. A küzdelemben mindenütt elöl látszott Rozgonyiné sisakrostélyos, félig páncélos, lobogó ruhájú alakja. Ez a török hajóhad csakhamar megsemmisült.
Ettől kezdve a fürge magyar gályák a Dunán a két vár közt ide-oda siklottak, lőtték Galambóc várát, míg a szárazföldi hadsereg erős ostromokat intézett falai ellen.
Különösen az a gálya tűnt ki az ostromban, amelyen Rozgonyiné parancsnokolt. Egész közel merészkedett az ostromlott várhoz, ágyúival s más ostromló szerekkel lövöldöztetett a törökökre. Zsigmond megtudta, hogy százezernyi haddal maga a törökök császára, Murád jön ellene. Oly váratlanul, hogy a magyar seregek már semmi intézkedést nem tehettek az ellenség fogadására. Zsigmond erre beszüntette az ostromot, s alkuba bocsátkozott a szultánnal, hogy a magyarok abbahagyják a vár ostromát, csak hagyják békén elvonulni őket.
Rozgonyiné arra kérte férjét, hogy maradjon a király mellett, ő maga pedig gályáján figyelte az eseményeket. A magyar sereg megkezdte az átvonulást Lászlóvárba, csak az utóhad maradt még hátra. Ekkor azonban a törökök azt gondolták, hogy a hitetleneknek adott esküt nem kell betartani. Nekirohantak az utóhadnak, amellyel együtt volt Zsigmond vezére, Rozgonyi is. A támadás nagy zavart okozott a magyar csapatok között, a törökök nagy vérengzést csaptak.
Időközben beesteledett. A pogányság már egészen a Duna partjáig szorította a küzdő magyarokat. Rozgonyi a királlyal hirtelen egy csónakba ugrott. A törökök erre százával ugrottak a Dunába, utánuk a magyarok. Gyilkos harc kezdődött a vízben a csónak körül, úgyhogy továbbmenni a csónakkal nem lehetett.
Mivel a törökök többen voltak, mint a magyarok, biztos volt Zsigmond és Rozgonyi pusztulása... Ekkor egy gálya közeledett a csónakhoz, Rozgonyiné vezette. A gályások a csónak körül a vízben küzdő törököket leölték. Zsigmond királyt, Rozgonyit és a még körülöttük lévő magyarokat felszedték a gályára, s elindultak a túlsó partra, ott a ma-gyarok már biztonságban voltak. Útjuk közben Lászlóvár nagy ágyúi rémesen dörögtek, s ontották a nehéz vasgolyókat a véres csata színhelyére a tábor helyén visszavonuló törökök után...
Galambóc eleste súlyos következményekkel járt. Az ország egyszeriben a török birodalom közvetlen szomszédja lett, és ettől kezdve vége-hossza nem volt a határ menti török helyőrség pusztító betöréseinek.
Forrás: olvasmanyaid.blogspot.com
Bejegyezte: Szádoczki Bálint
Zichy Mihály illusztrációi Arany János Rozgonyiné című balladájához:
A vers témája, a női egyenjogúság problémái a mai fiatalokat is erősen foglalkoztatják. A 2018-as Friss Hús Fesztiválon az Arany balladát gondolták tovább mai környezetben:
A huszonéves Juli és Bence házasodni készülnek. Egy különös éjszakán, miután Bence egy ártatlannak tűnő megjegyzést tesz arra, hogy Juli nem képes helytállni férfiak között, Juli Bence legénybúcsúztatóján köt ki. Ha kapcsolatuk túl is éli ezt az éjszakát, semmi sem lesz a régi utána.
Ez a film Arany János Rozgonyiné című balladájának mai adaptációja. A középkori Rozgonyiné, aki férje oldalán a háborúba ment, nem csak a csatát nyerte meg, de megmentette férje és a király életét is. De valóban lehetséges, hogy egy nő férfiként helytálljon, és továbbra is vonzó maradjon, mint feleség?
