Olvassa el vagy hallgassa meg a balladát!LINK
Rákócziné választás elé kerül: vagy a személyes célját részesíti előnyben (feleségi szerepének eleget tegyen, férjével maradhasson akár a harcról való lemondás árán is) vagy az országra nézve hasznos döntést hozza (visszavonul a börtönbe, és nem látja többé férjét, így a harc folytatódhat).
A késleltetés miatt csupán akkor tudjuk meg a döntést, mikor az asszony férjével beszél, de érződik, hogy ezt ő már eldöntötte: a honleány szerepét választotta, mely így sokkal fontosabbnak mutatkozik. Ezt erősíti az is, hogy a ballada utolsó előtti strófájában Arany ki is terjeszti a szerepet az összes magyar nőre: „Császárod, ha / Ilyet akar, / Magyar nőre ne bizza.”
Forrás: vilagokkonyve.wordpress.com
Sarolta Amália hercegnő 1679-ben született Károly Hessen – wanfriedi őrgróf és Alexandra Julianna Leiningen – dagsburgi grófnő hatodik gyermekeként. A hercegnő tíz testvér társaságában nőtt fel, boldog családi körben. Az alig tizenöt esztendős Sarolta Amália hercegnőt szülei házasították ki a kor szokásainak megfelelően. A hercegnő férje az egyik leggazdagabb és legjelentősebb magyar főúri családból származó, nála két évvel idősebb felsővadászi Rákóczi Ferenc lett.
A fiatal pár még ugyanez év decemberében Magyarországon telepedett le, ahol Rákóczi már 1694. május 25. óta Sáros vármegye örökös főispáni tisztségét viselte. Házasságukból három gyermek született, de csak ketten maradtak életben.
Legkisebb fiúgyermeke születésekor Rákóczi Ferenc már a bécsújhelyi börtönben volt: Longueval francia követ árulása miatt kiderült szövetkezése XIV. Lajos francia királlyal, emiatt a császári hatalom elleni felkelés szításának vádjával elfogták és halára ítélték. Sarolta Amália hercegnő lefizette a bécsújhelyi börtön parancsnokát, férjét álruhában megszöktette, majd lehetővé tette lengyel földre való távozását.
Mikor férje szökésében játszott szerepére fény derült, a hercegnőt egy időre internálták; két életben maradt fiát elvették tőle, hogy a bécsi udvarban császárhű nevelésben részesüljenek.
A Rákóczi-szabadságharcot kihasználva 1707 elején Rákócziné az osztrák őrizetből Gdańskba, majd Varsóba szökött. Itt a francia udvarral közösen tervezték el, hogy Rákóczi lengyel segítséggel tér vissza Magyarországra.
A Rákóczi-szabadságharcot kihasználva 1707-et követően Sarolta Amália hercegnő több közbeeső állomás után a lengyelországi Jarosław városában telepedett le. Házassága ekkorra tönkrement, gyermekei visszakapására nem táplálhatott reményt.
A hercegnő a férje által utalt 16 000 forintos évjáradékból fedezte kiadásait; ugyanakkor mértéktelen költekezését és szertelen bőkezűségét a fejedelem hiába próbálta fékezni.
1711. februárjában ismét találkozott férjével, miután a fejedelem elhagyta Magyarországot. A kettejük közötti szakadék véglegessé vált; Rákóczi Ferenc Sienawski hercegnével folytatott viszonya nyíltan zajlott, nem maradt titok felesége előtt sem. Sarolta Amália hercegnő és hitvese 1711. május 15-én látták egymást utoljára; ritka levelezéseiket leszámítva megszakadt kapcsolatuk.
Forrás: wikipedia.org
A Rákócziné című vers is szerepel az Arany János balladái Zichy Mihály rajzaival című 1896-os kötetben.
Közzétette: M5
Közzététel: 2017. okt. 25.
