Az Arany család ősi fészke

Az Arany család évszázadok homályába vesző ősi fészke Köleséren volt. A közeli Nagyszalontán többek között a Köles-ér patak őrzi az egykori település nevét. Az Arany-família innen először Szilágynagyfaluba, majd Szalontára költözött.

A Kölesér-patak partján álló, a középkorban Bihar vármegye várral és egyházzal rendelkező, vásártartási joggal rendelkező, jelentős városa, főesperesség melynek fennmaradt részei, ma Romániában Nagyszalontához tartoznak.

Arany János családfája.
Forrás: kapcsoskonyvblog.wordpress.com
IV. László magyar király, kun öltözetben.
Szerző: Josef Kriehuber. Forrás: wikipedia.org
Fráter György. Ismeretlen művész.
Forrás: MTA - wikipedia.org

Püspöki birtokként 1273-ban említi először oklevél. Várdombján egykor vár, Egyházdűlő nevű részén egyházi épület állhatott. A 13. században kerületi központként szerepelt, 1282-ben IV. László felesége Anjou Izabella írt itt egy töredékében fennmaradt levelet. Papja 1332-ben a pápai tizedjegyzékben szerepelt, 1495-ben már iskolája volt, 1481-ben mezővárosként említették, 1525-ben is vámhely volt és 1548-ban itt tartották az erdélyi országgyűlést Fráter György kormányzó vezetésével.

A törökök 1598-ban feldúlják és elpusztítják Kölesér várát és vele együtt Szalontát is. Kölesér várát már nem építik újjá, helyette a visszatérő és az 1606-ban Bocskai István erdélyi fejedelem által letelepített 300 hajdú megalapítja Szalonta városát. Ezután Kölesér története a jótékony homályba vész. A költő apja, Arany György családja a hajdúk letelepítésekor Bocskaitól kapta első földjüket és a nemességet.

Forrás: Pallas Nagylexikon

Bocskai István. Szerző: Balthasar Caymox. Forrás: wikipedia.org

Kölesér-Várdomb

Nagyszalonta határában, Kölesér-pusztán található a Várdomb. Szép markáns erődítésmaradvány, a műholdról is jól kivehető: Viszonylag nagy mérete bronzkori, vagy vaskori eredetet sejtet. Az is előfordulhat, hogy csak a kora-középkorban építették vagy esetleg újrahasznosították? Tudtommal a régészek még nem tárták föl.

Pedig Kölesér a középkorban a bihari, utóbb váradi püspökség egyik főesperességi központja volt. Ez a tény a korabeli megyeszékhelyekhez hasonló jelentőségére hívja fel a figyelmünket. A korai Árpád-kori középfokú egyházigazgatási székhelyeken általában várak is voltak. A köleséri Várdomb elhelyezkedése, egy közelmúltbeli térképre jelölve.

Forrás: djnaploja.wordpress.com

A Várdomb műhold felvételen.
A Várdomb térképen.

Ha időrendben szeretne továbbhaladni, akkor ide kattintva Szilágynagyfaluba juthat.