Olvassa el vagy hallgassa meg a verset!LINK
Enyingi Török Bálint (1502-1550) magyar főnemes, hadvezér, nándorfehérvári bán.
Enyingi Török Imre nagybirtokos és Parlaghy Krisztina fia. Apja halála után, annak posztját megörökölve, már tizenkilenc éves korában nándorfehérvári bán lett. Az 1521-es nándorfehérvári ostrom idején az erősségtől távol tartózkodott., így a várat az óriási túlerő ellenében 66 napig hősiesen védő Oláh Balázs végül kénytelen volt azt feladni. Az országgyűlés a felelősséget Török Bálintra hárította, ezért jószágvesztésre ítélte. A fiatal arisztokrata azonban elmenekült, és birtokaitól távol, Erdélyben Szapolyai János vajda szolgálatába állt.
A mohácsi csatában a királyi testőrség egyik parancsnokaként vett részt. A csatavesztés után Szapolyai János király pártjára állt-, és részt vett királlyá választásában is. Viszonzásul Szapolyai kormányának egyik legfontosabb emberévé tette, temesi ispánsággal és alsó-magyarországi főkapitányi tisztséggel jutalmazta.
Később azonban, a Szapolyaival kialakult konfliktusa miatt Török átpártolt a magyar királlyá választott Habsburg Ferdinándhoz. Ezután sok évig hűségesen, de súlyos áldozatokat hozva szolgálta a Habsburg királyt. A két uralkodó több mint egy évtizedes belháborúja idején Török Bálint valódi rablólovagként viselkedett, aki az eszközökben nem válogatva szerezte meg a kiszemelt birtokokat és a Dunántúl legerősebb földesurává vált.
Az 1530-as évek első felében Ferdinánd király mind gyakrabban tagadta meg tőle az újabb és újabb kéréseit, így viszonyuk egyre feszültebbé vált. Török Bálint úgy döntött, hogy elpártol Ferdinándtól és újra Szapolyai híve lesz. Ennek következménye volt egy a megölésére vonatkozó királyi parancs, a dilettáns módon szervezett merénylet azonban nem sikerült. Szapolyai a visszatérést Hunyad vármegye örökös grófságával, az ehhez tartozó négy várral és uradalmaival, valamint Debrecen odaajándékozásával hálálta meg. Ezek Török Bálintot az ország legnagyobb és leggazdagabb földbirtokosává tették.
A halálosan beteg, - és fiának megszületéséről értesülő Szapolyai János - kérésére hűséget fogadott felesége, Izabella királyné és a csecsemő János Zsigmond javára Török. Szapolyai halála után, amikor a gyermeket királlyá választották - (II.János), Török Bálint - más főurakkal együtt-megbízást nyert János Zsigmond nagykorúvá válásáig az ország kormányzására. Ezzel politikai pályafutásának csúcsára jutott.
1540-ben Ferdinánd hadvezére ostrom alá vette Budát, amit ekkor Fráter György és Török Bálint sikeresen védett, ezért a király visszarendelte csapatait. 1541-ben Habsburg Ferdinánd újabb kísérletet tett a Szapolyai-párt kezében lévő Buda bevételére. Két tűz közé szorult serege azonban súlyos vereséget szenvedett a Török Bálint és hívei által vezetett csapatoktól. Bár 1541-ben a Habsburgok visszaszorultak, ennek ellenére még az ország névleges függetlensége is odalett. Az időközben seregével a főváros alá érkező Szulejmán szultán elfoglalta a várat, s így Magyarország középső részének megszállása után kiépülhetett a török katonai-polgári közigazgatás is.
A hatalomváltás legnagyobb vesztese Török Bálint lett, akit a gyermek király fölött gyámkodó többi főemberrel együtt Szulejmán a táborába hívatott – eközben vonultak be a janicsárok ellenállás nélkül Budára –, és többé már soha nem engedett szabadon. Az Isztambulba visszatérő törökök rabként magukkal hurcolták -, és élete végéig – több helyen, köztük a hírhedt Héttoronyban is fogságban tartották.
Hiába harcolt hát a szultán oldalán a Buda bevételére felsorakozott Habsburg-erők ellen, a vagyonát, hatalmát gátlástalanul gyarapító, az újabb birtokok megszerzése érdekében hűbéruraitól többször is elpártoló Török Bálint nem kerülhette el a végzetét.
Minthogy visszatérése senkinek nem állt érdekében, a felesége, Pemflinger Katalin által a kiszabadítására tett erőfeszítések nem sikerültek. A Magyarországot megszálló Szulejmán szultán a jelentős anyagi forrásokkal rendelkező, karizmatikus katonai vezetőben személyes ellenfelet látott, akinek ráadásul a hűségében sem lehetett feltétel nélkül megbízni. Török Bálint nem térhetett haza, 1550-ben halt meg Isztambulban, végső nyughelyét ma sem ismerjük.
Zichy Mihály illusztrációi a Török Bálint című balladához.
